Blogs

Az elsőfokú bíróság és a Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy az Szja. tv. rendelkezései kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni és annak milyen adatokat kell tartalmaznia.

Abban az esetben, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen nem lehet költségelszámolást alapozni.

A törvény értelmében függetlenül attól, hogy a vállalkozás melyik költség-elszámolási módot alkalmazza, az útnyilvántartást/menetlevelet járművenként kell vezetni, és abban fel kell tüntetni az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá

a gépjármű típusát,
forgalmi rendszámát,
a fogyasztási normát,
a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni),
az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően),
az utazás célját (honnan hova történt az utazás),
a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését,
a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.
Mindezeken túl tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Az adózók sok esetben a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség. A Kúria kimondta, hogy ahol jogszabály meghatározott tartalmú nyilvántartás vezetését írja elő gépjárművenként a költségelszámolás alapdokumentumaként, ott nem lehetséges a nyilvántartás hitelességét utólag, más bizonyítékokkal alátámasztani, a szabályszerű nyilvántartás egyéb módon nem pótolható.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét venné át.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartása esetén az adott költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett volna útnyilvántartást.