Blogs

Először is vegyük a pótszabadságokat:
Legfontosabb az életkorhoz kötött pótszabadság.

Ezenkívül járhat még:
-gyermekek után,
-apát megillető, és egyéb pótszabadságok.

A szabadság munkában töltött időnek minősül.

Az alapszabadság 20 munkanap.

Az életkorhoz kötött pótszabadság mértéke:

-25. életévtől 1 munkanap
-28. életévtől 2 munkanap
-31. életévtől 3 munkanap
-33. életévtől 4 munkanap
-35. életévtől 5 munkanap
-37. életévtől 6 munkanap
-39. életévtől 7 munkanap
-41. életévtől 8 munkanap
-43. életévtől 9 munkanap
-45. életévtől 10 munkanap

A szabadság kiadása:
A szabadságot a munkáltató adja ki, természetesen a munkavállaló meghallgatása után. A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. Eltérő megállapodás hiányában. Ezt azért írtam oda, mert mindenhol található olyan, hogy van egy törvény és mégis csinálhatunk mást, mert egy másik felülírja ezt. /A 14 egybefüggő napra visszatérve, azért a heti pihenőidő, munkaszüneti nap, szabadnap is figyelembe vehető. / A 14 egybefüggő szabadságba beletartozik az is, hogy mentesül a rendelkezési kötelezettség alól. Mit értünk ezen? Hogy nem hívjuk fel, különböző okokra hivatkozva. Ő szabadságon van. Nem létezik még a gondolataiban sem a munkahely. 😊 Ezt a 14 egybefüggő napot legkésőbb a szabadság megkezdése előtt 15 nappal illik, kell közölni a munkavállalóval.

A dolgozó is kérhet szabadságot, kivéve a munkaviszony első három hónapját, viszont neki is az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal előtte be kellene jelentenie. Persze vannak kivételes esetek, mikor azonnal kell a szabadság.

A szabadságot mindig az esedékesség évében kell kiadni. Ha viszont valakinek október elsején, vagy utána kezdődött a munkaviszonya, akkor az átvihető a következő év március 31-ig.

Ha a munkavállaló oka folytán nem lehetett kiadni a szabadságot, mert miért is ne történhetne ilyen, az ok megszűnése után 60 napon belül kell rendezni ezt.

Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni azt a szabadságot, amit az esedékesség évében kezdünk, s a következő évben folytatódik. Ez max. 5 munkanap! Bár ide sorolhatjuk még az életkorhoz kötött pótszabadságokat is megállapodás alapján. Ugyanis ezt is engedi a törvény így átvinni.

Mondok egy példát: Decemberben van még a munkavállalónknak 6 nap szabadsága, amit december 28-től adunk ki. Akkor átviszi januárra, mert megkezdte. Érdemes kihasználni, főleg a januári első napok miatt, amikor még nem indult be igazán semmi. Az emberek próbálják a szilvesztert és a decemberi költekezést 2-3 napban, vagy ki tudja mennyi idővel kiheverni.

A munkáltató kivételesen fontos gazdasági esetben megszakíthatja a szabadságot, sőt az időpontot is, ha az a vállalkozás működését súlyosan érintené.

Hát igen. Most mondtam is valamit, meg nem is. Tehát van a szabadság, amit ki kell adni, de mégsem, ha azt mi úgy ítéljük. Az adott évben ki kell adni, de mégsem, ha év végére hagyunk egy pár napot.

A munkavállalónak a szabadság módosításával vagy megszakításával összefüggésben felmerült kárát, költségeit a munkáltató köteles megfizetni. Ne egy nyaralás közepén hívjuk vissza. 😊

A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató a szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani, ha viszont többet adtunk ki, azt visszakövetelni nem lehet.

Érdekes a szabadságolás kérdése. Rengeteg dolog van még, ami ehhez tartozik, mint például a betegszabadság, a fizetés nélküli szabadság, illetve az állásidő, amely távolléti díjra jogosítja fel a munkavállalót, illetve a kivételeket, amely mentesíti a díjazástól az állásidő alatt a munkáltatót.